Fogadd el ajándékom

2021. augusztus 18.

Lassan úgy vagyok a Bauhaussal, mint A Szent Grált keresők. Mindig felbukkan valami újabb nyom, ismeret. Ma már nem titkos tekercsek és még titkosabb könyvek közt kell keresgélni. Elég, ha egyszer megnézek egy témát az interneten és onnantól kezdve kéretlenül dobálja fel az információkat. Így akadtam egy pontosan 100 évvel ezelőtt készült képre. 

fotó: Constructivist Composition

A művészt tekintve megint csak el kellett csodálkoznom, hiszen őt elsősorban költőként ismerjük. 

Egy konstruktivista alkotás és ez a néhány sor, milyen ellentmondás. Vagy mégsem? 

 

Kassák Lajos: Ajánlás

„Fogadd el ajándékom oly szerény

csak az eget adja és a földet

a zöld tengert az álcázott gyilkost

ki sok cápát ölt meg és sok halászt.

Fogadd erdőimet mezőimet

hol galamb fészkel szőke nyúl szalad

és fogadj el engem mert végülis

minden én vagyok e zord világon

s én neked ajándékozom magam

egy vörös csókért egy halvány mosolyért.

Fogadd el ajándékom kedvesem

oly hálatelt és oly neked való.”

 

"Nem tudunk többé elhelyezkedni az adott keretek között sem a társadalomban, sem a művészetben. Nem akarunk a régiből újat komponálni. A mi korunk a konstruktivisták kora. Művészet, tudomány, technika egy ponton érintkeznek. Az új forma az architektúra."- mondta Kassák és ezt a szellemiséget mi már jól ismerjük, ez a Bauhaus eszmeisége. Szóval ki adja az ajándékot és kinek? Kassák a szerelmének, vagy talán mindnyájunknak?  Kassáktól, vagy a Bauhaustól kapjuk az ajándékot? Mert ajándék amit kaptunk, az építő, haladást szolgáló, pozitív jellegű eszméket. Köszönjük a művészeknek, építészeknek, mindenkinek akik nem engedik elfelejteni, hogy mi is lehetünk konstruktívak. Ki - ki a maga módján.